Az ideális terrárium

Hogy milyen is az ideális terrárium? 
Az első lépés eldönteni, hogy milyen helyen szeretnénk tartani a csigánkat, terráriumban, vagy tárolódobozban. A terrárium előnye, hogy szebben mutat benne az állat, jobban berendezhető, ámde ne ez legyen az elsődleges szempont! Esetleges költözés esetén nehezebb cipelni és szállítani, mint egy műanyag dobozt, illetve takarítani is körülményesebb. Ha emellett döntünk, fekvő terráriumot válasszunk. Kell rá egy szellőzőnyílás is, ami ne legyen túl nagy, ugyanis akkor nem tartja megfelelően a párát. Csigánk méretéhez igazítva válasszunk: amíg pici, elfér akár egy tejfölös dobozban is, ám ahogy nő, szüksége lesz egyre nagyobb térre. 
A műanyag tárolódobozok jóval egyszerűbbek: könnyebb őket szállítani, takarítani, illetve jelentősen olcsóbbak is, viszont nem teljesen átlátszóak. Ezekre elég, ha fúrunk néhány lyukat, a doboz tetejére, vagy oldalára, ki mire esküszik. Fontos, hogy bármelyik mellett döntünk, jól zárható legyen! A csigák igazi szabadulóművészek tudnak lenni olykor. 
Többféle talaj közül választhatunk, mint például a kókuszrost, virágföld, vagy erdei talaj. Utóbbit nem árt fertőtleníteni. A tőzeg önmagában savas kémhatású, a csiga háza megfakulhat hosszú távon, ezért nem ajánlott használni. A virágföld vásárlásánál figyeljünk oda, hogy vegyszermentes legyen, és nagyjából semleges kémhatású. 
A talajból annyi kell, amennyibe a csigá(i)nk kényelmesen el tudja ásni magát: ez függ a fajtól illetve mérettől. 
Szükségünk lesz még mohára, illetve száraz falevelekre (pl. bükk, tölgy), ezáltal otthonosabbá varázsolhatjuk állataink számára a kis lakásukat.
Nem szabad elfelejteni, hogy a csigáink nem ehhez az éghajlathoz vannak szokva, ezért állandó hőmérséklet és pára kell nekik. Ezt könnyen szabályozhatjuk fűtőlap/kábel segítségével. Éjszaka csökkenhet néhány fokkal a hőmérséklet. 
A párásítás egyszerűen véghezvihető, csupán egy virágokhoz szánt spriccelőre lesz szükségünk. 
Tehetünk be faágakat is, legjobb, ha kéreg nélkül tesszük, így kisebb valószínűséggel marad rajtuk élősködő. A falevelet, mohát, faágat gyakran cserélni kell: elpusztulnak, vagy penészednek viszonylag hamar. Fontos, hogy ha bármilyen természetből származó dolgot kívánunk a csigáinkhoz tenni előtte fertőtlenítsük le, pl forrázzuk le, süssük ki. 
Tehetünk be nekik etetőtálat is, erre megfelel egy virágalátét vagy befőttesüveg kupakja. Itatótál felesleges, a csigák a tároló oldalán lévő vízcseppekből isznak, illetve ha túl sok vizet öntenénk a tálba, könnyen bele is fulladhatnak, valamint ha túl sok vizet szívnak magukba, elernyed a testük, képtelenek lesznek kimászni, és szabályosan felrobbannak a házukban. 
Ne tegyünk be hozzájuk kemény tárgyakat (pl kerámiát, köveket), ugyanis felmásznak a doboz tetejére, és néha le is pottyannak onnan. Ha sikerül ráesniük például egy kőre, könnyedén összetörhetik a házukat, ami akár az állat elhullásához is vezethet.  
Ami még lényeges: mindig legyen előttük kalciumforrás! Ne csak etetéskor, 0-24-ben legyen előttük szépiacsont vagy futor. 
Ne felejtsük el, hogy a (legtöbb) csigáink a talajszinten élnek, ahová nem sok fény jut az esőerdőkben, ezért nincs szükségük külön világításra. 
Illetve nincs szükségük arra sem, hogy fürdessük őket. Sokan elkövetik ezt a hibát: felesleges stressz az állat számára. Legtöbben így ébresztik fel őket: hirtelen víz alá tartják a csigát. Gondoljuk csak el, mi mit élnénk át, ha egyszer arra ébrednénk, hogy valaki víz alá tart minket. Fürdetés közben nem azért nyújtózkodik felfelé, mert élvezi a vizet. Láttunk már pocsolyába fulladt éti csigát? Kapaszkodót keres, amin kimászhat, mielőtt megfulladna. Persze néhány esetben szükséges lehet a fürdetés, például, ha csigánk egészségi állapotát kell ellenőriznünk, de ezen kívül felesleges kitenni az állatot a fürdetés stresszének.